Vagy lehet, hogy mindenki úgy érzi, már mindent tudnia kellene? Vagy lehet, hogy olyan sokszor nem kapunk választ a kérdéseinkre, hogy „elfeledkeztünk” a kérdezésről? A fene tudja.

Az is érdekes, hogy a kérdések helyett megjelentek amolyan kérdésnek álcázott kijelentések. Az ilyen mondatok általában úgy is kezdődnek, hogy „ugye”… Ilyenkor a „kérdező” már csak „igen” választ fogad el a „kérdésére”. Ez álkérdés. Nem kérdés.

Nincs olyan ember, aki mindenről, mindent tud. Ez tuti. Ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy a bajáról idővel „mindent” tudjon. Tehát kérdezzen! Ki a fenét kérdezzen meg, ha nem az orvosát? Csak tájékozott, értő pácienstől várható el, hogy megfelelően önmenedzselje a problémáit. A tudás megszerzésének alapja pedig az érdeklődő kérdezés, majd a válasz értékelése, befogadása.

Dr. Tschürtz Nándor