Bartok Ildikó szerbiai magyar, Adán élt 2006-ig és eredeti szakmájában: tanítóként dolgozott. A háború okozta helyzet sokakat kényszerített távozásra a szülőföldről, Ildikó is Ausztriába ment a családjával.

– Házi gondozással kezdtem foglalkozni, ehhez el is végeztem egy gerontológiai szakgondozó (a gerontológia az öregkorral foglalkozó tudomány – a szerk.) képzést Budapesten – mesélte Ildikó. – Eleinte kint éltem, majd 2014-ben Sopronba költöztem. Megszerettem ezt a várost, nagyon emlékeztet a hazámra. A munkám során felfigyeltem arra, hogy a gondozásban, az ápolásban a zene hatalmas segítség, ezért keresni kezdtem, hogyan alkalmazzam ezt a nagy kincset célirányosan. Németországban zenegeragógiai képzésre jelentkeztem, ami talán túlzás nélkül mondhatom, ma még kuriózumnak számít. Az ápolói munkát így felváltotta az idősek foglalkoztatása.

Ildikó szerint fontos, hogy életünk harmadik szakaszát is minőségben éljük, hogy az időskor nehézségei ellenére mégis tudjunk egy elégedett, boldog életet folytatni.

– A zene csodát művel – folytatta Ildikó. – Megmozgatja a teljes lényünket, oda is eljut, ahová más nem tud. Ezért hatalmas eszköz a kezünkben a demenciával élők foglalkoztatásában, ápolásában is. Ugyanis a zene érzelmeket vált ki, emlékeket, élményeket, korszakokat, helyszíneket idéz fel. Ezáltal a célirányos alkalmazása segít a demenciával élőnek az eltűnt képességek, például az elveszett memória kompenzálásában. Kutatások bizonyítják, hogy a demencia enyhe stádiumában lassítja is az állapot előrehaladását. Tavaly ősszel megszűnt az ausztriai munkám, a Soproni Szociális Intézménytől pedig megkerestek, így tudtam: eljött végre az idő, hogy Magyarországon dolgozzam. Január óta a Balfi Úti Idősek Otthonában vagyok terápiás munkatárs. A zene minden formáját igyekszem beilleszteni az ellátottaink életébe.

Ildikó nyáron már kórust is alapított az idősotthonban, ennek jelenleg 15 tagja van. Mivel a vírushelyzet miatt most csoportos foglalkozásokat nem tarthat, ezért azt találta ki, hogy karácsonyra a tagokkal egy betlehemes hangjátékot készít. Mindenkivel egyénileg felveszi a saját részét, majd a produkciókat összevágja, zenésíti. De nemcsak zenél és énekel az idősekkel, például ülőtáncos foglalkozásokat is tart, amelyeken koreográfiákat is megtanulnak. Tavaly volt olyan online órája a Soproni Szociális Intézmény szervezésében, amelyen 25 intézményből vettek részt az idősek.

– Már nagyon várom, hogy folytathassuk a csoportos összejöveteleket – tette hozzá Ildikó. – Addig is egyénileg foglalkozom az idősekkel, illetve akik egy szobában laknak, azokkal együtt zenélünk, táncolunk.

Szabadidejében Ildikó már három éve szenior örömtáncot tanít, amelyre szintén nagy az igény Sopronban. És hogy hol tölti az ünnepeket? Idén hazautazik Adára a szüleihez, ott lesz a lánya és a húga, valamint az ő családja is. Mindig magyar zenéket, a Kiskarácsonyt, a Mennyből az angyalt hallgatják a fa alatt, és együtt mennek az éjféli misére.