Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
A zenetudósról elnevezett tér
A Jereván-lakótelepen az épületek kivitelezése 1971-ben kezdődött. Fotó: Filep István

Sopronban járunk: A Jereván-lakótelep szolgáltatóházát 1981-ben adták át

A zenetudósról elnevezett tér

| Városi hírek

Tudja, hol van a Thurner Mihály utca? Vajon kiről nevezték el a Károly-magaslati utat? És ki volt István bíró? Sorozatunkban nevezetes soproni utcákon kalandozunk.

A Kodály Zoltánról 1977-ben elnevezett tér a Jereván-lakótelepen, a Teleki Pál – IV. László király utca – Juharfa út közötti területen található.

Sopron város újkori történetének legnagyobb méretű építőprogramja az északnyugati városrész–lakótelep létrehozása volt. A településrészt az örményországi testvérvárosról Jerevánnak nevezték el. A házgyári épületek mellett alagútzsalus (outinord) rendszerben épült lakótömbök egészítik ki. A korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területre – még korábban Ziegel-dűlőre –, azaz az Ibolya rétre 1969-ben hirdettek tervpályázatot. A terület alatt húzódott viszont az úgynevezett Bánfalvi-galéria, ami biztosította a város vízellátásának egy részét. A lakóépületek kivitelezése 1971-ben kezdődött, majd kicsivel később a soproni vízellátó rendszerbe bekapcsolták a fertőrákosi vízművet. A földmunkavégzés és tereprendezés során régészek feltárásokat végeztek: az urnamezős, Hallstatt és La Téne kultúra emlékeit azonosítva jelentős kelta településre találtak.

Jelenleg a lakótelep forgalmi úthálózata a Faraktár utca folytatását képező IV. László király utca, a Lackner Kristóf utca külső szakaszából leágazó Juharfa út, valamint az ezeket összekötő Teleki Pál utca. Ezen utak mentén épültek a 4–5–11 szintes lakótömbök. A településrészt északnyugaton „körben” övező Soproni Horváth József utcáról sugárszerűen kiágazó utak mentén épültek az alagútzsalus rendszerben létesített lakóépületek. A lakótelep központi része a Kodály Zoltán tér, ahol többfunkciós középület épült (étterem, bank, posta, orvosi rendelő, gyógyszertár és üzletek). A Jereván panelos házait a GYÁÉV (Győri Állami Építőipari Vállalat), a másik típusú épületeket a FÉSZ (Fertődi Építő és Szolgáltató) építette.

A Kodály Zoltán téren a szolgáltatóházat 1981-ben adták át, felelős tervezője Vajda Géza volt. A 2. számú posta szintén 1981-ben nyílt meg, ezzel egyidőben a 2. számú, Kossuth utcai posta megszűnt. Szintén ebben az évben nyitották meg a mostani Ezüst Kehely gyógyszertárat, az OTP bankfiókot, valamint az akkori Ibolya éttermet és a szolgáltatóipari szövetkezet üzlethelyiségeit.

A Kodály Zoltán tér történetét Kollerits Beáta, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el.

Kodály Zoltán (1882–1967) Kossuth-díjas és kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja. A magyar népzene kutatásának és rendszerező munkájának tapasztalataira támaszkodva a folklorisztika fejlesztése és a magyar népi zenekultúra terjesztése érdekében rengeteget tett. Sopronban személyesen vezényelte 1940. május 12-én az Éneklő Ifjúságot.

Tekintse meg videóajánlónkat és kvízünket is!

Kapcsolódó cikkek

„Ragyog a nap, virágok nyílnak…”

„Ragyog a nap, virágok nyílnak…”

2024. 05. 29.

– Tavasz, virág, szépség, környezetvédelem, béke – így foglalta össze a tómalmi virágosztás jelentőségét dr. Simon István alpolgármester, a Jánostelep...