„Az ifjúság és a dékán a legjobb hangulatban maradt együtt a késő esti órákig hazafias és kuruc nóták éneklése mellett. Az estélyen nagy tetszést keltett Czukelter József orvostanhallgató, aki szép hanganyaggal és lendülettel szólóban adott elő kuruc nótákat” – olvasható a Magyarország című lap 1907. szeptember 14-i számában.

Diplomájának megszerzését követően „cselédkönyves” orvos gyakornokként első munkahelye a pozsonyi állami kórház volt, majd 1912 januárjában dr. Storch Gyula távozását követően őt hívták meg és nevezték ki a Sopronvidéki Kőszénbánya Részvénytársaság bánya főorvosává. 1913-ban belügyminiszteri engedéllyel családi neve mellé fölvette édesanyja, Szecsődy Mária Róza vezetéknevét is, ettől az időponttól kezdve használta a Czukelter-Szecsődy nevet. Az első világháborúban katonaorvosként szolgált, 1915-ben Signum Laudis kitüntetésben részesült.

Tagja volt a Kitaibel Pál Természettudományi Asztaltársaságnak, melynek 1944. április 20-án a Wutschek vendéglőben tartott ülésén így búcsúzott tőle dr. Király Jenő, a Soproni Kórház igazgató főorvosa: „Az április 3-diki légiriadó, bár bombák nem hullottak, mégis mélységes gyászt okozott szűkkörű asztaltársaságunknak, mert akkor veszítettük el a mi kedves barátunkat, társaságunk egyik legrégibb és szeretett, nagyra becsült tagját, dr. Czukelter-Szecsődy Józsefet, Brennbergbánya főorvosát, akit tragikus hirtelenséggel szívszélhűdés ragadott ki szerettei köréből, kötelessége teljesítése közben. (…) Légiriadó alatt halt meg, temetését, melyen őszinte, nagy részvét nyilvánult meg, szintén légiriadó zavarta. Adjon a jó Isten neki örök békességet.”.

Az utolsó brennbergi bánya főorvosnak az emléktábláját születésének 130. évfordulója alkalmából a brennbergbányai részönkormányzat állíttatta.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás