A házas változatok legtöbbször nem okoznak nagy problémát, sőt sok esetben jótékonyak. Azonban a házatlan vagy „meztelen” rokonokat nem véletlenül nem látja szívesen senki sem a kertjében, annak ellenére sem, hogy a hazánkban található mintegy 26 házatlan csigafaj közül csupán tíz a kártevő. Ezek viszont – egy felmérés szerint – minden második kertben évente akár 20–30 ezer forintnyi kárt is okoznak.

– A házas csigák közül az éticsiga jó barátunk, hiszen nemcsak a korhadó szerves anyagokat és növényi maradványokat pusztítja el, hanem más csigák tojásait is. Meztelen fajtársai közül sok szintén hasznos lakója kertünknek – tudtuk meg Horváth Gábortól, a Roth-technikum kertészeti tangazdaságának vezetőjétől. – A házas csigák közül az egyik leggyakoribb ellenség a kerti sávoscsiga, melynek a saláta az egyik kedvenc eledele. Jelentős károkat tud okozni a foltos szántóföldi meztelencsiga is, amely képes a friss veteményt akár egyetlen éjszaka alatt elpusztítani. A kerti meztelencsiga megjelenésére legfőképpen ősszel kell számítanunk.

Az igazán nagy csapást zöldségeink és virágaink számára azonban a spanyol csupaszcsiga jelenti, melynek tömeges előfordulását leginkább az utóbbi 15 évben észlelik. Ez a kártevő rendkívül szapora, 150–200 tojást rak le egyszerre, és képes a telet is átvészelni. Hazánkban leginkább a Dunántúlon fordul elő.

– A legkíméletesebb védekezés a csigák ellen, ha este, amikor aktívak, kimegyünk a kertbe, és zseblámpa fényénél összeszedjük azokat egy zárható dobozba, majd egy kertektől távoli helyen kiürítjük a dobozt – folytatta Horváth Gábor. – Az is jó megoldás, ha kartonlapokat terítünk a veteményes köré, melyek alatt az éjszakai állatok nap közben összegyűlnek, így már könnyedén össze lehet őket szedni. Csigaölő granulátum is létezik, de hatásos az ugyancsak kevésbé „állatbarát” sörcsapdázás. Néhány pohárba sört öntöttem, majd belesüllyesztettem a poharakat a földbe, és megvártam, amíg belefulladnak az italba.