A töppedt velteliniszemek begyűjtésével kései szüretet tartottak a Soproni borvidéken. Akkor beszélhetünk kései szüretelésű borról, amikor a megszokottnál tovább hagyják a szőlőszemeket érni. – Viszonylag szűk a kereslet az ilyen jellegű desszertborok iránt, különlegességnek számítanak, ezért a borászok ritkán szánják rá magukat az elkészítésükre – mondta lapunknak Iváncsics Zoltán. – Az őszi szüret után a tőkén hagyott fürtöket hálóval kell védeni a vadaktól, hiszen az állatoknak kedvelt csemegéjük az egyre nagyobb cukortartalommal rendelkező fürt. Volt olyan év, amikor az állatok miatt odaveszett a teljes termés – kockázatos tehát a fürtök fennhagyása. A töppedés miatt kevesebb is a kinyert must mennyisége, mindössze fele–harmada, mint a hagyományos szüreten.

Természetes úton kialakult édes borokról van szó, amelyek azonban különböznek az aszútól, mert annál könnyebbek, légiesebbek. Nemcsak kései szüretelésű, de úgynevezett „jégbor” is készülhet a tőkén hagyott fürtökből. Ez azonban még ritkább, hiszen igazán kemény fagyok, -7 Celsius-fok alatti hideg szükséges a szüret előtt napokig.

– A mostani kései velteliniből értékes, kései desszertbor készül – tette hozzá Iváncsics Zoltán. – Ez sárgább, oxidáltabb bor, melyben érett gyümölcsös ízek, illatok jelennek meg. Maradék cukortartalma magas, 80–100 gramm körüli lesz, 12 térfogatszázalék alkohollal.

A soproni borász egy érdekes esetet idézett fel: 2012-ben két alkalommal is sor került kései szüretre, abban az évben ugyanis januárban szüretelték az előző évjárat kései termését, decemberben pedig már újra alkalmasak lettek a körülmények a következő évjárat kései szüretére is.