Az egynyári növények onnan kapták a nevüket, hogy egész nyáron át gyönyörködhetünk a virágaikban. Mivel többnyire meleg égövről származnak, a fagyot nem bírják, ezért is mennek tönkre. Ám egy kis odafigyeléssel megmenthetjük őket, és a következő szezonban nem kell drágán beszereznünk az utódaikat.

– Ezek közé a növények közé tartozik többek között a muskátli, a fukszia, a tölcsérjázmin és az egyre népszerűbb ólomvirág – tudtuk meg Horváth Sándortól, a GYSEV nyugalmazott kertészetvezetőjétől. – Nincs más teendőnk, mint hogy levágunk róluk egy hajtást, leszedjük róla a virágokat és a levelek egy részét, majd 1–2 leveles formában laza, homokos talajba dugványozzuk őket, ahol könnyen meggyökeresednek. Kis cserépben, hűvös, világos helyen teleltessük át őket!

Nem érdemes megtartani a nyári virágokat, például a bársonyvirágot, a legényvirágot vagy a lepkevirágot, ezek ugyanis magról könnyen szaporíthatók.

– A hagymás növényeknek, többek között a dáliának, a gumós begóniának vagy a kardvirágnak még a fagyok beállta előtt ajánlott felszednünk a hagymáját – folytatta Sanyi bácsi. – Hagyjunk a gumón egy kis csonkot, és homokos tőzegben, száraz, fagymentes helyen tartsuk őket egészen az áprilisi kiültetésükig! Ezzel a módszerrel évekig meg tudjuk őrizni a gumóikat.

Az évelő növények mérsékelt égövön jól díszlenek, és idényszerűen virágoznak. A szellőrózsa, a liliom- és krizanténumfélék, a szarkaláb vagy a harangvirág bírja a hideget, így ezekkel nincs más teendőnk, mint arra ügyelni, hogy ne tarackosodjon el a földjük. Mivel már évek óta enyhék a telek, védett, fagymentes helyen az egyre közkedveltebb leander is áttelel edényben, földbe süllyesztett cserépben, de akár kiültetve a talajban is. Legyünk azonban óvatosak, mert fagyos, szeles időben könnyen elfagyhat. Ugyanez vonatkozik a rendkívül különleges golgotavirágra is, amit nem kell már takarni a fagy beköszöntével, mint korábban.