A leggyakoribb hagymások – a tulipánok, a jácintok, a krókuszok, a díszhagymák és a liliomok – optimális ültetési ideje szeptembertől október végéig tart. A növények élettani folyamatai 9 fok alatt ugyanis leállnak, és a hideg beköszönte előtt a hagymásoknak még be is kell gyökeresedniük.

– A hagymákat három–négyszer olyan mélyre ültessük, mint amekkora maga a hagyma – kezdte dr. Tuba Katalin, a Soproni Egyetem Erdő- és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézetének egyetemi docense. – A sűrűség szintén a hagyma méretétől függ: a kicsiket sűrűbben, a nagyokat ritkábban tegyük a földbe! Ha méretes virágokat szeretnénk, akkor a hagymákat legfeljebb három évig hagyjuk a talajban, de akár évente is felszedhetjük azokat. Ennek az ideje akkor jön el, ha lehullik a növények lepellevele, de még jobb, ha vissza is szárad.

Az ültetést és a felszedést is megkönnyíti, ha ültetőkosarat szerzünk be, amibe 6–10 hagyma fér bele. A kosár másik előnye, hogy elkerüli a hagymákat előszeretettel megrágcsáló pocok és az ágyásokat szívesen átrendező vakond is.

– Amikor hagymákat vásárolunk, mindenképp nézzük meg, hogy csávázták-e (növényvédőszerrel kezelés – a szerk.) azokat – folytatta a kertészmérnök. – Ha igen, az ültetés után mossunk kezet, de még jobb, ha a tevékenységet gumikesztyűben végezzük. Ha nincsenek becsávázva, ellenőrizzük, hogy a hagymákon nincsenek-e besüppedő foltok, esetleg penészgyep! Ha nincs megpuhulva az egész hagyma, akkor még nincs veszve minden. Kezeletlen hagymák esetében érdemes otthon porcsávázást végeznünk, amit meghálálnak növényeink: vegyünk III. forgalmi kategóriájú, por alapú gombaölő szert, tegyük egy dobozba a hagymákkal együtt, majd rázzuk össze őket!

A hagymásoknál a legfontosabb a türelem, ugyanis – különösen a kisvirágúaknál, a krókusznál, a tőzikénél és a hóvirágnál – legalább 5–6 év kell ahhoz, hogy a gyepben elterjedjenek.