Reggelente, amikor elhaladok az egyik közeli buszmegálló előtt, két általános iskolás fiút látok a padon egymás mellett ülve, kezükben telefon, nem néznek fel és egymásra sem, belefeledkeznek a készülékekbe. Mi, felnőttek is számtalanszor pillantunk a képernyőre, „csak gyorsan válaszolok egy üzenetre!”, mondjuk a gyerekeinknek, miközben rájuk és a virtuális címzettre sem figyelünk igazán. – A vizsgálatok azt mutatják, hogy az utóbbi 15 évben határozottan csökkent a fókuszált figyelem: a korábbi 12–15 helyett ma már csak 8 másodpercig tart – kezdte Somos András, a Soproni Egyetem szoftverfejlesztője. – Gyakran egyszerre nézünk tévét, főzünk, közben csörög a telefon, a hibázási lehetőségek pedig nőnek. Azok a gyerekek, akik idejekorán, 5–7 évesen elkezdenek például tik-tokozni, később gyakran lesznek figyelemzavarosak, gondjuk lesz az összetett szövegértéssel. Általában ezek a videók csupán 8–13 másodpercesek, így nem tanulják meg a figyelmüket hosszabb ideig egy dologra összpontosítani.

A tudatos képernyőhasználat tekintetében a Z generáció, tehát az 1995 után születettek a leginkább veszélyeztettek. Tömegek élik meg, hogy nincs kihez fordulniuk, mert a szociális hálójuk csak a virtuális térben létezik. – A gyerektől a telefont azonnal elvenni nem megoldás, inkább fokozatosan kivezetni lehet ebből az állapotból – folytatta a szakember. – Egyezzünk meg vele abban, hogy ha mindenképpen szeretne a Tik-Tokra kitenni valamit, az egy olyan dolog legyen, amit például csak egy kirándulás közben tud felvenni. Ha tévézni szeretne, mindig egy azonos időpontban legyen rá lehetőség, de csak akkor, ha kész a lecke. Legyenek személyre szabott, belátható célok, keretek, apró kis küzdelmek azért, hogy képernyőzhessen!

Az internetet lehet jól is használni, hiszen számos hasznos információ forrása, rengeteg emberhez juttathatunk el általa jó üzeneteket. – Ha már nincs ráhatásunk gyermekünk virtuális tevékenységére, érdemes együtt csinálnunk, beszélgessünk róla, így később együtt jöhetünk rá, hogy nincs is rá akkora szükség – zárta Somos András. – Fontos még, hogy minimalizáljuk a digitális lábnyomunkat, védjük a privát szférát, és csak ismerősök láthassák a közösségi oldalakon az általunk megosztott tartalmakat.