Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet jogelődjét, pontosabban jogelődjeit, hisz az utóbbi évtizedekben több névváltozáson is átesett az intézmény, Tárczy-Hornoch Antal akadémikus alapította. Kezdetben még nem kutatóintézet, hanem két különálló laboratórium volt: a geodéták az egyetem Geodéziai és Bányaméréstani Tanszékén, a geofizikusok pedig a Szent György utcában tevékenykedtek, majd később egy intézmény keretében létrejött az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet. 1973-ban adták át a Csatkai utcai épületet, amely ma is otthont ad a tudományos munkának.

– Annak idején fiatal, pályakezdő geofizikusként akkor kerültem az intézetbe, amikor a „nagy öregek” még szinte mindnyájan itt dolgoztak. Ádám Antal, Verő József, Bencze Pál, Szádeczky-Kardoss Gyula, Orbán Aladár, és még sorolhatnám a neveket, akikről ma intézetünkben kutatószobák vannak elnevezve. Szerencsénkre még jó néhányuk közöttünk vannak, számíthatunk tanácsaikra, szakmai tekintélyükre – kezdte dr. Wesztergom Viktor. Az okleveles geofizikus, szakközgazdász, a földtudomány kandidátusa, habilitált doktor, egyetemi magántanár, a kutatóintézet április első napján kinevezett régi-új igazgatója ugyanis 2012 és 2019 között már vezette az intézményt, amely akkor még a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponthoz tartozott.

– Lényegében a kutatóközpontból való kiválásunkkal visszakaptuk az önállóságunkat, és most itt a feladat, hogy ezzel éljünk is – folytatta dr. Wesztergom Viktor. – A jövőben szeretnénk a kutatási tematikánkat megreformálni, olyan kurrens dolgokkal foglalkozni, amelyek a fiatal tudományos kutatók számára is vonzerőt jelentenek.

A soproni intézményhez tartozik a budapesti szeizmológiai obszervatórium az ország több pontján lévő online állomásaival együtt, valamint az alomhegyi, a bánfalvi és a fertőbozi obszervatórium, így összességében mintegy ötvenen dolgoznak a Tárczy-Hornoch professzor által annak idején megálmodott, mára az űrtudományokkal is kiegészült kutatóintézetben.