Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Mesékkel egy jobb világért
– Hihetetlen különbség van a mesehallgató és a mesét nem hallgató gyerekek képességei között – mondta Becska Zsóka. Fotó: Filep István

Becska Zsóka: Léleksimogatás szívből jövő szeretettel

Mesékkel egy jobb világért

| Szilágyi Andrea | Soproni fiatalok

Becska Zsóka óvodapedagógusnak született. Az élet fordulatainak köszönhetően dolgozott eladóként és könyvtárosként is, de visszatérve a gyermekekhez teljesedett ki az élete.

Mikor megkérdezik Zsókát, hogy miért lett óvónő, mindig azt feleli, hogy a nagymamája terelte erre a pályára. – Nem voltam soha szorgalmas diák, de a soproni óvónőképzőben annyira jól éreztem magam, hogy úgy gondoltam, hazaértem. Csakúgy szívtam magamba a tudást, nagyon jó szakmai közegbe csöppentem – kezdte. – Kovács Sándor, a híres karnagy volt a csoportvezetőm. Ő mindig azt mondta, hogy nem baj, hogy olyan mély tónusú a hangom, csak az a fontos, hogy énekeljek.

Zsóka hosszú pályája során nem mindig volt óvónő, de aztán visszakanyarodott hivatásához. A mesehallgatási transzról először Boldizsár Ildikótól, a Metamorphoses meseterápiás módszer megalkotójától hallott. – Egyszer egy gyógypedagógus mondta, hogy terápiás a hangom – mesélte. – Hosszú utam során rengeteget igyekeztem tanulni, mert mindig éreztem, hogy a munkám által jobbá válnak a gyerekek. S ha ezt sikerül igazi, szívből jövő szeretettel végezni, azt hívom én léleksimogatásnak. Ez az egész szakmám lényege.

Józsa Évától kapta bábpedagógiai tudását, s útravalóul, hogy „szépen, jó úton járva” érdemes élni. Megtanulta Bajzáth Mária mesepedagógustól, hogy „a népmese a pedagógia táltosparipája”, hiszen a népmeséknek átütő erejük van. – Hihetetlen a különbség a mesehallgató és a mesét nem hallgató gyerekek képességei között. A szakirodalom szerint 2 év eltérés is lehet értelmi és nyelvi fejlettségben.

Zsóka arra jött rá, hogy a fiatal családok már nem ismerik ezeket a „tudományokat”, és a legjobb az, ha a felnőtteket is bevonják a mesehallgatás örömébe, ezért kezdetben mesés családi foglalkozásokat tartottak az óvodában. A katarzis élménye nem maradt el, így megalakult a Gyöngyenjáró élőszavas meseműhely tavaly szeptemberben. A hat szakemberből (óvoda-, gyógy-, bábpedagógus és óvodapszichológus) álló csoport állítja össze az ünnepkörökhöz és alkalmakhoz igazodó mesés és bábos előadásokat, amelyeket rendszeresen bemutatnak. – Hamarosan szakmai utam végéhez érek, de ez a másfél év, amennyire intenzív volt, annyira repítő is egyben – folytatta Zsóka. – Tanulunk egymástól, ettől válik gyönyörűvé ez a folyamat. Úgy látjuk, hogy a családok részéről is igény van az efféle mesés programokra. Nyugdíjba vonulásom után is szeretnék aktív maradni a Gyöngyenjárók csoportjában.

Zsóka elmondása szerint a léleksimogatás oda-vissza működik: a mesék a mesélőt is jobb emberré teszik…

Becska Zsóka 1979-ben végzett a soproni óvónőképzőben, utána bábpedagógus – művészeti oktató és mesterfokozatú óvodapedagógus végzettséget is szerzett a Soproni Egyetemen. Tíz éve erősíti a Bánfalvi Óvoda csapatát.

Tekintse meg kvízünket!

Kapcsolódó cikkek

Vonzzák a múlt kincsei

Vonzzák a múlt kincsei

2024. 02. 14. | Madarász Réka

Évek óta szép hagyomány városunkban, hogy a felsőoktatásban tanuló tehetséges fiatalokat támogatja az önkormányzat. A Széchenyi István Tanulmányi Öszt...