– Két versenynapon vettem részt a küz­­delmekben, az első nap a mérlegelés és az orvosi vizsgálat után a nogi összecsapáson pontozással kaptam ki egy ukrán sráctól – mesélte Ákos. – A második a gi nap volt, ebben nem vagyok annyira jó, de nagyon motivált voltam az előző nap hibái után. A jó sorsolásnak köszönhetően egyből az első nyolc között kezdhettem, elsőként egy kazah sráccal csaptam össze, akit egy perccel a vége előtt feladásra kényszerítettem. A döntőbe kerülésért egy orosz fiúval harcoltam, itt ismét pontozással nyert ellenfelem. Így összesítésben 3. helyezett lettem a világbajnokságon.

A grappling egy viszonylag fiatal sport Magyarországon, a 2000-es évektől kezd terjedni, a birkózás és a dzsúdó „ötvözetének” tekinthető. Két változata van – tudtuk meg Ákostól, a gi grappling során a karatésok öltözetéhez hasonló ruházatban csapnak össze a tatamin a felek, a nogiben pedig edzőruhában harcolnak. A mérkőzések során az ellenfelet feladásra kell kényszeríteni ütések és rúgások nélkül, a dobálásokat és a leszorításokat pontozzák.

Ákos MMA (kevert harcművészetek, más néven ketrecharc) edző édesapja révén két éve ke­­rült kapcsolatba a sportággal, korábban karatézott, ahol nagyon jó alapokat kapott Polyák Józseftől és Demeter Zsolttól. Szerette volna kipróbálni magát a ketrecharcban, de a korabeliek közül kevesen indulnak ebben a küzdelemben, így adódott a grapp­­ling. Bár Ákos álló harcosnak tartja inkább magát, mint vallja, a sport révén a földharc részét is megszerette. Átlagosan heti nyolc edzése a világbajnokság előtt 9–10-re emelkedett. A vb előtti versenyeken pedig már a felnőttek kategóriájában is sikeresen szerepelt. Jövőre szeretne a junior nogi grapplingben döntőt vívni, majd pár év kemény munka után célja Amerikába kijutni, ahol igazán lehetősége lenne ketrecharcosként küzdeni.