A Pázmány Péter utca zsákutca, a Deák térről nyílik. Az első, art deco stílusú, 1-es számú társasházat 1936-ban adták át a sarkán, a mellette levő 3-as számú társasházat pedig 1940 őszén. Ekkor még névtelen utcaként szerepelt a terveken, aztán 1940 végén kapta meg a híres bíboros és hitvitázó nevét. Érdekes módon még a Rákosi-korszakban sem keresztelték át.

A Pázmány Péter utca egyik különlegessége a páros oldalon álló kis kerti lak, ami a 19. századi kataszteri térkép szerint eredetileg az 1. szám alatt állt. A társasház építésekor lebontották, és a túloldalon elfordítva újra felépítették.

A 19. század végén a leggazdagabb soproni családok fényűző villák építésébe fogtak. A nagypolgári villák közül az elsőt Russ János bornagykereskedő építtette. A hosszú telek, amelyre a villa épült, a külső, Lackner Kristóf által emelt várfalon keresztül egészen a Rák-patakig terjedt. Napjainkban ez a Rákóczi Ferenc utca – Erzsébet utca – Deák tér – Pázmány Péter utca által határolt terület. Először a telek Rákóczi utcai szakasza épült be Handler József tervei alapján 1855-ben. A Russ-villát egykor hatalmas kert vette körül, mára annyira körbeépítették, beszorították, hogy csak szeletelve, részleteiben láthatjuk. 1893-ban bővíteni kellett az épületet, neoreneszánsz jelleget kapott a villa. A soproniak több generációja számára a palota a zenét szimbolizálta, hiszen a második világháború után évtizedekig a zeneiskola működött a falai között. A zene mindig fontos volt az épületben. A Russ-család szinte minden tagja játszott valamilyen hangszeren, több zongora, sőt egy orgona is volt a villában. 2003-ban elhallgatott a muzsika, a zeneiskola elköltözött. Az épület 20 éve üresen áll…

A Pázmány Péter utca történetét Török Balázs, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el.

Pázmány Péter 1570-ben született Nagyváradon protestáns családban. Kolozsvári diák korában katolizált, majd 18 évesen belépett a jezsuita rendbe. Kolozsvárott, Krakkóban, Bécsben, végül Rómában tanult, 30 évesen tért vissza Magyarországra hittérítőnek. 1616-ban turóci préposttá, majd esztergomi érsekké nevezték ki, később bíboros lett. 1619-ben Nagyszombatban nevelőintézetet és papneveldét, 1623-ban Bécsben magasabb papnevelő intézetet, végül 1635-ben Nagyszombatban egyetemet alapított. Gondolatai hatással voltak Zrínyi Miklós nézeteinek alakulására. A magyarországi ellenreformáció vezéralakja volt. A protestánsok ellen írt vitairatai, prédikációi, imádságai kimagasló szerepet játszottak a magyar irodalmi nyelv megteremtésében. 1637-ben hunyt el Pozsonyban.

Tekintse meg videóajánlónkat és kvízünket is!