Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. Hagyomány, hogy Sopron védőszentjéről az emléknapján szentmisével emlékeznek meg a Szent Mihály-templomban. Idén dr. Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Fő­­is­­kola rektora volt a mise főcelebránsa, Horváth Imre kanonok, városplébános pedig koncelebrált. A misén, majd az azt követő agapén részt vett dr. Fodor Tamás polgármester, dr. Simon István alpolgármester, több önkormányzati képviselő, intézményvezető. – A vá­­rosi fejlesztések között fontos kiemelni, hogy jövőre mintegy kétmilliárd forintból elkezdődik a Szent Mihály-templom rendbetétele – mondta az agapé előtt Barcza Attila önkormányzati képviselő, tanácsnok. Miközben a hívek beszélgettek, megkóstolták, a finom borokat és a sü­­teményeket – amelyeket az Európai Borlovagrend Soproni Legátusa ajánlott fel –, a Pendelyes Táncegyüttes és a Fajkusz Banda adott műsort.

Sopron védőszentjének ünnepén a szentmisét követően a Szent Mihály-templom kertjében agapét tartottak

A Szent Mihály-naphoz kapcsolódott idén a Pro Kultúra Kult­­­Kapuk című rendezvénye is. Mint arról múlt heti lapunkban beszámoltunk, több mint 30 belvárosi kapualjban 60 programmal készültek a szervezők. Több százan vettek részt az ingyenes rendezvényen, a belvárosi utcák és kapualjak megteltek. Lehetett például hangszereket „simogat­ni”, különleges bútorokat ki­­próbálni, láthattuk a megújuló mú­­zeumnegyed terveit, a legkisebbek hallgathattak meséket, de bemehettek a gyerekmúzeumba is. A program kezdetén dr. Fodor Tamás polgármester megnyitotta a vá­­rosháza kapuját, ahol a féltve őrzött festményeket nézhették meg az érdeklődők, zárásként pedig a Liszt-központ kapuit tárta ki Pataki András ügyvezető igazgató. Itt Oberfrank Péter és Varga Gábor szólaltatták meg az új zongorát. – Nagyon jó érzés volt, hogy az intézményeken kí­­vül a bel­­város lakói is a kezdemé­­nyezés mellé álltak, ugyanis olyan kapualjak is kinyíltak vasárnap, ahol magánlakások vannak – hangsúlyozta Szekeres Kriszta, a program szervezője.

A Szent Mihály-templomról

A Szent Mihály-templom eredete a XI. századra nyúlik vissza. Azóta többször átépítették, mai alakja a XIV. századból való. A Jakab-kápolnával együtt temető és fal vette körül, amely ellenséges támadás idején a város Mihály oltalmába ajánlott lakosságának védelméül is szolgált. A templom falába vágott lőrések máig láthatóak.