Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Február a fametszés hónapja
– A metszés elsődleges célja a terméshozam kiegyenlítése – hangsúlyozta Kónya Kristóf. Fotó: Filep István

Mindegyik gyümölcsfát érdemes évente egyszer megmetszeni

Február a fametszés hónapja

| Madarász Réka | Zöld Sopron

Ha azt szeretnénk, hogy a gyümölcsfáink terméshozama egyenletes legyen, érdemes évente egyszer megmetszenünk őket. A tartós fagyok elmúltával neki is láthatunk a feladatnak, ám előtte tájékozódjunk!

Február közepén–végén elkezdhetjük megmetszeni a gyümölcsfákat, a bogyós gyümölcsöket, sőt a dísznövényeknek is jót tesz egy kis frissítés.

– Mielőtt valaki metszeni kezdene, nem árt tisztában lennie néhány szakkifejezéssel, és az is elengedhetetlen, hogy meg tudja különböztetni a termő rügyeket egymástól, vagyis el tudja dönteni, hogy melyik rügy hoz virágot, melyik levelet és melyik hajtást – kezdte Kónya Kristóf erdész, parképítő és -fenntartó, valamint dísznövénytermesztő technikus. – A metszésnek több fajtája létezik attól függően, hogy mit akarunk elérni vele. A fiatalító metszéssel az idősebb fákat újítjuk meg, a koronaalakító metszés viszont a fa formázásáról szól.

A metszés elsődleges célja minden esetben a terméshozam kiegyenlítése. Ha ugyanis egy fát hagyunk szabadon nőni, akkor előfordulhat, hogy az egyik évben kevés, de nagy szemű termést hoz, a következőben pedig sokat, de aprót.

– Tapasztalataim szerint mindegyik gyümölcsfát érdemes évente egyszer megmetszeni, mert megzavarja a növényt, ha hol metsszük, hol nem – folytatta a szakember. – Azzal, hogy mennyit vágunk le egy adott ágból, tudunk játszani a hajtások méretével: ha nagyot metszünk le belőle, és kevesebb rügyet hagyunk, akkor keveset fog hajtani, de nagyobb hajtásokat hoz, ha viszont kicsit csípünk le belőle, és több rügyet hagyunk meg, akkor sok kis hajtása lesz majd az ágnak.

A korona formázása történhet egyszerűen csak azért, hogy az ágakat eltávolítsuk az útból. Vannak azonban olyan koronaformák, amelyeket jellemzően bizonyos gyümölcsfáknak alakítanak ki. Az őszibarackoknál például a tányérkorona az elterjedt, ami széles és lapos, hogy a növény lehető legnagyobb felületét érje a fény. Bármilyen gyümölcsfánál, de főleg almánál és szilvánál szoktak kialakítani tölcsérre emlékeztető katlankoronát. Alma- és körtefáknál tipikus még az orsóforma is: a törzs egyenes, az ágak pedig alulról felfelé keskenyednek.

Tekintse meg kvízünket!

Kapcsolódó cikkek

Kész a fülesbagolyleltár

Kész a fülesbagolyleltár

2024. 02. 14. | Madarász Réka

Sopron külterületén 2, Győr–Moson–Sopron vármegyében 1027 erdei fülesbaglyot számláltak össze az önkéntesek év elején. Ez minden eddiginél nagyobb szá...