Dr. Licskay Tímea egzotikusállat-gyógyász szakállatorvos-jelölt maga is tart hüllőket: van egy szakállas agámája és két görög teknőse. Szereti a kétéltűeket és a hüllőket, akárcsak az egzotikus kisemlősöket.

– A legnépszerűbb hüllők 20–30 évvel ezelőtt a vízi teknősök voltak, azon belül is az ékszerteknősök, majd a szárazföldi teknősöket is egyre többen keresték – mesélte. – Utóbbiak kereskedelme engedélyhez kötött, ne vásároljunk papír nélküli állatot senkitől! Közkedveltek a kaméleonfajok is, többnyire a sisakos kaméleon és párduckaméleon, a szakállas és víziagámák, nappali és éjszakai gekkófajok, egyes sikló és kígyófajok.

A szépen berendezett terrárium dekorációs értéke mellett számtalan előnye van a hüllőtartásnak. Egyes fajok kisebb időráfordítást igényelnek, mint a kutya- vagy a macskatartás, de ugyanúgy teljes értékű házi kedvencek. A hüllők nem hangosak, nincs szőrük, így nem allergizálnak, és a növényevő fajoknak nincs erősebb szaguk sem. A szakember szerint egyre gyakoribb kérés a szülők felé, hogy valamilyen egzotikusabb kisállat kerülhessen a családba. Azt javasolja: várjuk meg a 8–10 éves kort, mert gyakran előfordul, hogy a gyerekek érdeklődésüket vesztik. Teknősöknél figyelembe kell venni a hosszú életkort, kaméleonoknál pedig azt, hogy érzékeny állatok, nem szabad teljes egészében a gyerekre bízni őket.

– A hüllőgyógyászatban a legfontosabb felderíteni, hogy optimálisan tartják-e a jószágot. A legtöbb probléma a helytelen étrendből és tartástechnológiából adódik – emelte ki dr. Licskay Tímea. – Vízi teknősöknél vitaminhiány miatti szemhéjödéma, hámosodási zavarok, hallójárat-gyulladás jelentkezhet. Szárazföldi teknősöknél és nagy napfényigényű fajoknál sokszor fordul elő angolkór, és a kalciumháztartás zavarával összefüggő csont- és páncéldeformitás. Magyarországon minden őshonos kétéltű- és hüllőfaj védett. Ha sérült egyedet találunk, a Soproni Madármentők Alapítványhoz, ha beteg terráriumi állatot, akkor a Nektek Ugatunk Állatvédő Egyesülethez fordulhatunk.