Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Komposztálás: életre kelti a talajt
Komposztunkba kerülhet konyhai zöldség-, gyümölcshulladék, összezúzott tojáshéj, maradék virágföld, kávézacc és természetesen kerti növényhulladék is. Fotóillusztráció: Filep István

Kertünk hosszú távon meghálálja a komposzt rendszeres használatát

Komposztálás: életre kelti a talajt

| Köves Andrea | Zöld Sopron

A komposztálás egy újrahasznosítási folyamat, a legjobb és legtermészetesebb dolog, ami a háztartásunkban keletkező szerves hulladékkal történhet, művelésével szebbé válnak növényeink.

– A komposztálás során a környezetünkben zajló természetes folyamatot igyekszünk lemodellezni úgy, hogy aztán azt kertjeinkben hasznosíthassuk – kezdte Tóthné Csécsei Katalin kertésztechnikus. – Az összegyűjtött és egymásra rétegezett kerti és konyhai szerves anyagok úgy bomlanak le, hogy belőlük idővel egy humuszos, talajszerű anyag keletkezik. Ha ezt bedolgozzuk a talajba, akkor egyrészt némi tápanyagot is nyújt a növényeknek, de ennél sokkal fontosabb szerepe az, hogy javítja a talaj szerkezetét, serkenti biológiai életét, vagyis életre kelti a talajt. Ennek eredményeként az oda ültetett növény gyökere sokkal dúsabb, erősebb lesz, ezáltal maga a növény is szebbé válik, nagyobbra nő.

Néhány egyszerűbb alapszabályt érdemes figyelembe venni, ha komposztálni szeretnénk. Mint a szakember kiemelte, a komposztálóládánkat félárnyékos területen helyezzük el olyan talajra, mely kellően el tudja vezetni a nedvességet. A legfontosabb a rétegezés, alul mindig ágakból, kevés levélből álló réteggel kezdjünk, hogy a szellőzés biztosított legyen. Majd felváltva rétegezzük a barna (aprított gally, szalma) és zöld (levél, fű, konyhai hulladék) részeket – közben ajánlott kevés földet is rétegezni bele, mely segíti a korhadást. Forgassuk át, lazítsuk meg 2–3 havonta, így a bomlás során megőrizzük a komposzt szellőzöttségét, oxigénellátását. Csapadékszegény időszakokban pótolnunk kell a nedvességet is. Komposztunkba kerülhet konyhai zöldség-, gyümölcshulladék, összezúzott tojáshéj, maradék virágföld, kávézacc, az akvárium tisztításkor keletkező „használt víz” és természetesen a kerti növényhulladékok: ágnyesedék, avar, fű. Ősszel leginkább a lehulló falevelek adják komposztunk felső rétegét.


– Aki teheti, komposztáljon, mert ezzel a módszerrel, amit a természetből „elvettünk”, azt minimális plusz munkával visszaadhatjuk – folytatta Tóthné Csécsei Katalin. – Ráadásul kertünk hosszú távon meghálálja a komposzt rendszeres használatát, akár zöldségeskertet, gyümölcsfákat vagy díszkertet művelünk. Aki komposztnak gyűjti az őszi avart, az egyben vigyáz környezetében a tiszta levegőre is, hiszen nem égette el az őszi lombot, nyesedéket. Természetesen az is nagyon fontos szempont, hogy a háztartási hulladék harmadával csökkenthető a komposztálással. Családanyaként kiemelten fontosnak tartom, hogy mindezt gyermekeink bevonásával végezzük.

Kapcsolódó cikkek

Koszorú természetesen

Koszorú természetesen

2022. 11. 23. | Madarász Réka

Közeleg a várakozás négyhetes időszaka, amelyet a 19. század óta hagyományosan az adventi koszorú négy gyertyája szimbolizál. Egy szakembert kérdeztün...