– A bükkösök, gyertyános-tölgyesek, száraz lomb­erdők, fenyvesállományok, hegylábi rétek, patak menti égerligetek számos értékes, védett és fokozottan védett növényfajnak adnak otthont – mondta el lapunknak Barna Csilla botanikus. – Az erdei fajok közül a leggyakrabban szem elé kerülő növény az erdei ciklámen, ami a Soproni-hegység egyik szimbólumának is nevezhető. Üde gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, ritkábban a helyükre telepített fenyvesekben él. Szépsége miatt az állományait sokáig a rendszeres gyűjtés veszélyeztette, a növény faji megmentésére hazánkban először Degen Árpád flórakutató tett javaslatot 1909-ben, de védelmet csak 1982-ben kapott. A faj természetvédelmi értéke tízezer forint. A ciklámen mellett kiemelhető a nagy völgycsillag, valamint a keskenylevelű tüdőfű. A hegylábi rétek jellemző védett növényfajai a szibériai nőszirom, a foltos ujjaskosbor, lápi nyúlfarkfű, a fehérmájvirág. A hegyi réteken inkább az agárkosborral vagy az erdei ujjaskosborral találkozhatunk. A patak menti élőhelyek védett növényfajai közül meg kell említeni a ritka struccpáfrányt (eszmei értéke 50 ezer forint), amely nevét a strucctollra emlékeztető spórás be­göngyölt leveleiről kapta.

A szakember így folytatta: a Soproni-hegységben él az országban ritkaságnak számító havasi palástfű és a Hidegvíz-völgyben fellelhető, de egyre ritkuló alpin-kárpáti elterjedésű faj, az enyves aszat.

A hegységen fontos szerepet töltenek be a szelídgesztenyések, amikről már a XVI. században is említést tettek korabeli írások. Mára azonban egyes gombakártevők fellépése miatt a szelídgesztenye-ültetvények nagy része megbetegedett, kipusztult, sok helyütt már csak a ligetes állományaival találkozhatunk.