– Az ember életében vannak olyan csomópontok, amelyek egyfajta összegzésre késztetik. A sok-sok köszöntés közepette jutott idő ilyen jellegű befelé fordulásra?

– Óhatatlanul elgondolkodik ilyenkor az ember élete értelméről, értékeiről, esetleges szomorúságairól. Ebben az életkorban már alapvetően a nyugalom megélése hatja át az embert. Most úgy érzem, hogy bizony hosszú volt ez a nyolcvan év, amelyből érdekes, hogy bizonyos korszakokra nagyon élesen emlékszem, de van olyan évtized, így a hetvenes–nyolcvanas évek környéke, amely kevésbé élénk. Nyilván ebben az időszakban több nehézséggel is meg kellett küzdenem. Ugyanakkor voltak nagyon jó éveim is, most már úgy gondolom: elsősorban ezekből kell erőt meríteni.

– Akkor nosztalgiázzunk kicsit! Melyek azok a szép történések, amelyek erőt adnak mind a mai napig?

– Boldog lehetek a jó természetemért, nem tudok igazán elkeseredni hosszabb távon. Minden egyes alkalom feltölt, amikor kimegyek az erdőbe, amikor elsétálok azok mellett a szelídgesztenyefák mellett, amelyeket meggyógyítottunk kollégáimmal együtt. Mind a mai napig melegséggel tölt el, amikor felidézem a munkahelyemen töltött utolsó éveket. Nyugdíjazásom után hívtak ide vissza, és ebben az időszakban sok-sok sikert, eredményt érhettem meg az általam nagyon fontosnak tartott biológiai védekezés területén.

– Marika néniből sugárzik a harmónia, úgy gondolom, hogy ez a kiegyensúlyozottság csak akkor érhető el, ha az ember nap mint nap feladatokkal ébred fel…

– Nekem minden napom szépen kezdődik, reggel felkelek, elsétálok a konyhaablakhoz, ahonnan az erdőt, a Juliáneum és a tévétorony környékét is látom. A nap folyamán főzök, gondoskodom egy idősebb rokonomról. Feldolgozom a nagybácsim, dr. Németh Alajos emlékeit, aki a legsötétebb korszakokban is emberségével, az elesettek felkarolásával, örök derűjével igazi példaképpé vált. Összenőttünk a cicámmal, Majával is, akit az unokám „hagyott rám”, pedig soha sem gondoltam volna, hogy egy cicával összebarátkozom. Mindemellett sokan keresnek mind a mai napig növényvédelmi kérdésekkel, amelyekre csak alapos utánanézés után válaszolok.

– Hogyan ünnepelte a kerek évfordulót?

– Rengeteg élményt, figyelmességet kaptam az elmúlt napokban. A sopronbánfalvi templomban a szentmise után a sekrestyében köszöntöttek a barátok, akikkel jót beszélgettünk és pizzáztunk, sütiztünk. A szülinapomra kaptam színházjegyet a Legyetek jók, ha tudtok című darabra, elolvadt a szívem a sok-sok tehetséges, tiszta szívű gyereket látva. Az ilyen örömforrások töltenek fel napról napra.

Polgármesteri elismerés: Nyolcvanadik születésnapja alkalmából dr. Farkas Ciprián polgármester, dr. Simon István és dr. Csiszár Szabolcs alpolgármester is köszöntötte dr. Varga Máriát, aki a közösségért végzett szolgálatáért polgármesteri elismerésben részesült.

Dr. Varga Mária 1944-ben született Sopronban, a gimnáziumi érettségi után először növényvédelmi szaktechnikus képesítést szerzett, majd 1972-ben agrármérnökként diplomázott, 1981-ben avatták mezőgazdaság-tudományi doktorrá. A megyei növényvédő állomáson közel négy évtizedig dolgozott különböző feladatkörökben. Jelentős eredményeket ért el kollégáival együtt a szelídgesztenye-kéregrák megbetegedésével kapcsolatos kutatásával. A dió behurcolt kártevője – dióburok-fúrólégy – elleni védekezési lehetőségek vizsgálatával hozzájárult a súlyos kártétel veszélyességi küszöb alá szorításához. Szakmai tapasztalatait hazai és nemzetközi konferenciákon is megosztotta. Közéleti szerepet is vállalt, nyolc évig volt Sopron önkormányzati képviselője.

Tekintse meg kvízünket!