Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Filmszerű regény
– Amikor kibomlik bennem egy történet, akkor az írás során egy filmet látok magam előtt – nyilatkozta Bankó-Erdősi Viktória.

Filmszerű regény

| Köves Andrea | Kultúra

A hálátlan címmel jelent meg Bankó-Erdősi Viktória soproni kötődésű író legújabb regénye, amelyet szülővárosában is nagy sikerű könyvbemutatón ismerhetett meg a közönség. A fiatal íróval beszélgettünk.

– Számomra a jó könyv ismérve, ha egyszerűen beszippant, képtelen vagyok letenni. Ezt az élményt élhettem át második regényed olvasása közben, amelyben a kamaszkor keszekuszasága köszön vissza sodró lendülettel…

– Az első kötetemben az olvasók megismerhették Esztit, a főhőst, aki a ’80-as, ’90-es években élte gyermekkorát egy Sopronhoz közeli faluban, ez inkább idilli időszakot jelentett az életében. A mostani kötetben Eszti kamaszlány, kollégista lesz egy kisvárosi gimnáziumban, ahol a legnehezebb életkorba ér, keresi önmagát alkoholista édesapja árnyékában. Szókimondóbb, „húsba vágóbb” ez a második kötet, ezt igazolják az olvasói visszajelzések is.

– Mérhetetlen érzékenységgel, tűpontossággal jeleníted meg a kamaszkor rezdüléseit. Szükség volt egyfajta önkitárulkozásra is ahhoz, hogy megszülethessen ez a regény?

– Edzőként dolgozom, ennek köszönhetően sokat vagyok kamaszok között, és nagyon nagy bizalommal fordulnak felém. A kamaszlányokkal folytatott beszélgetések során rájöttem, hiába változott a saját kamaszkorom óta sokat a világ, az alapproblémák, az alapkérdések ugyanazok ennél a korosztálynál. Ugyanúgy szembe kerülnek a szüleikkel, mint a mi korosztályunk egykoron. Amikor írtam a regényemet, úgy éreztem, a történet által rá tudom vezetni az olvasót, hogy ő is volt kamasz, és az mennyi nehézséggel járt együtt. Ennek hatására talán elfogadóbban fordul majd a saját gyermeke felé. Az önkitárulkozás nélkül nem születhetett volna meg a regény, benne vannak a saját traumáim is.

– Miközben olvassuk a regényt, úgy érezzük, filmkockák peregnek le a szemünk előtt.

– Előző kötetemnél már sok olvasói visszajelzést kaptam, hogy az olvasás során érzik az illatokat, az ízeket, vagy éppen érzékelik egy kanapé szövetét… Talán azért van mindez, mert amikor kibomlik bennem egy történet, akkor az írás során egy filmet látok magam előtt. Az én feladatom annyi, hogy ezt a fejemben megjelenő filmet minél pontosabban megfigyeljem, részleteiben leírjam úgy, hogy az olvasó előtt is megjelenjen ez a film ízesen, szagosan, foghatóan. 

Kapcsolódó cikkek

SÜH: élmény és érték

SÜH: élmény és érték

2024. 06. 12. | Köves Andrea

Kezdődik a 66. Soproni Ünnepi Hetek rendezvénysorozata. A 120 programot 30 helyszínen több mint 3000 közreműködővel élvezheti a közönség. Idén is kiem...