A Lövér városrész sajátos névvel, karakterrel és történettel rendelkezik. A „Lőver” kifejezés jelenti a városrészt, de kertet, illetve nyaralót, házikót is értünk alatta. Eredete ma sem teljesen tisztázott, de származhat a német Lewer szóból, melynek jelentése domb. Területileg két részre oszthatjuk: a belvároshoz közelebb eső, kisvárosias Alsólövért a Sörházdomb erdősávja választja el a magasabban fekvő Felsőlövértől.

A XIX. században felgyorsuló urbanizáció elszakította a városlakókat a természettől. A vagyonosabb soproni polgárok ennek ellensúlyozására a század végén a Lövérben vettek kertet, gyümölcsöst, ahová sokszor egy kis házat is építettek. A kerteket jellemzően sövénnyel kerítették el. Az idő múlásával ezeket a favázas házakat elkezdték reprezentatívabb nyaralóépületekké, villákká átépíteni. Ekkor már nemcsak a nappalokat töltötték itt, hanem a hétvégéket vagy egész nyarakat is.

A két világháború között már nemcsak a soproniak pihenőhelye lett a Lövér, hanem a belföldi idegenforgalom egyik kiemelt célpontja is. Ez jelentősen átalakította az itteni életet, hiszen a turisták mindennapjaihoz szórakozás és sport is társult. Kedvelt volt az uszoda, sokan keresték fel a teniszpályákat, vagy pihentek a lövéri szállodákban. A II. világháború után megszűnt a polgári életmód, ezzel a Lövér fénykorának is vége szakadt.

Ma már ez a városrész is sűrűn lakott. Nyomokban azonban még ma is felfedezhető a régi Lövér hangulata. A városrész látnivalói elsősorban a természeti kikapcsolódást szeretőknek kedveznek. A Lövérek több pontjáról, kilátójáról csodálatos panoráma tárul elénk. 

Az írás elkészítésben közreműködött dr. Krisch András, a Soproni Evangélikus Gyűjtemények vezetője.

LÖVÉR–LŐVÉR–LŐVER?

A szó magánhangzóinak jelölése gyakran vita tárgya és nem egységes a városban: az utca- és közúti táblákon a helyi ejtésmód a gyakoribb (Lőver, Lővér) annak ellenére, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott 12. Helyesírási szabályzat (és a 2015-ös kiadást megelőző több változat is) a Lövér írásmódot fogadja el nyelvtanilag helyesnek. 

NEPOMUKI SZENT JÁNOS-KÁPOLNA: A Várisi út és a Villa sor kereszteződésénél található a Nepomuki Szent János-kápolna. Története kalandos: 1764-ben az Előkapuban, a Tűztorony árnyékában állították fel. Amikor 1893-ban a régi városházát elbontották, értékes régészeti leletek kerültek elő. Több épületet is lebontottak, ez a sors várt a Nepomuki Szent János-kápolnára is. A soproniak viszont nem akarták elveszíteni, ezért köveit, faragványait megszámozták, elszállították és a Lövérekben 1899-ben eredeti formájában felépítették újra.