Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Eleink nyomait kutatják
– Őseink a sztyeppei lovas népek közé tartoztak – erről is beszélt soproni előadásán dr. Horváth-Lugossy Gábor. Fotó: Filep István

Eleink nyomait kutatják

| Köves Andrea | Panoráma

Vajon ma is közöttünk élnek Mátyás király utódai vagy az Árpád-ház leszármazottai? Ilyen és ehhez hasonló, izgalmas témákban tartott előadást dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a Szent Orsolya Gimnáziumban.

A főigazgató bebizonyította, hogy a történelem, a magyarság múltjának a kutatása az egyik legizgalmasabb foglalatosság. Mindebben élenjáró munkát végez a Magyarságkutató Intézet.

– A magyar kormány 2018-ban hozta létre az intézetet, amely nyolc tudományterületet ölel fel, így a régészek, az archeogenetikusok, a történészek, a klasszika-filológusok, a nyelvészek, a néprajzosok, a népzenészek és az eszmetörténészek tevékenységét – kezdte dr. Horváth-Lugossy Gábor. – Legfőbb feladatunk, hogy olyan vizsgálatokat végezzünk 100 fős operatív kutatógárdánkkal a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség, mindezeket pedig online és írott formában eljuttassuk a szakmán túl a széles nagyközönséghez is. Ennek egyik állomása volt például a soproni előadás is.

Mint kiderült, nagyon sok izgalmas kutatást folytatnak jelenleg is az intézetben. Ezek között vannak a vallástörténeti kutatások, így a hazánkban megtalálható Árpád-kori körtemplomok vizsgálata. Ilyet fedeztek fel Abasáron, amely Aba Sámuel nemzetségfői központjának korai maradványait foglalja magában. A főigazgató rámutatott: a körtemplomoknak a Kaukázus északi előterében vannak párhuzamai, a kereszténység legősibb területein. A keleti kapcsolatokat a régészeti leletek mindig is alátámasztották, de ma már tudományos megalapozottsággal kijelenthetjük, hogy őseink a sztyeppei lovas népek közé tartoztak.

– Tavaly jelentettük meg a világ egyik legnagyobb archeogenetikai publikációjában, hogy a magyarok igenis vér szerinti leszármazottai az avaroknak és a hunoknak. Ezt az elmúlt 170 évben elferdítették – emelte ki dr. Horváth-Lugossy Gábor. – Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy nemcsak az évezredekkel, évszázadokkal ezelőtti múltat kutatjuk, hanem a 20. századot, sőt, gyakran reagálunk jelenkorunk történéseire is.

Az interdiszciplináris múltkutatás alapvető érdek, és minden olyan országban nagy erőkkel zajlik, amely meg akar maradni földjén, mert a világon mindenki tudja: minél erősebb gyökerekkel rendelkezik egy nemzet, annál erősebb, ellenállóbb a jelenben, és annál biztosabb a jövője is. 

Kapcsolódó cikkek

Trianonra emlékeztünk

Trianonra emlékeztünk

2024. 06. 12.

– Trianon a példája annak, hogy mit veszíthet a magyarság, ha belekeveredünk egy újabb világháborúba – hangsúlyozta a nemzeti összetartozás napján tar...