A vajdasági származású Fülöp Tímea olyan természetesen beszél a színházról, a táncról és a koreografálásról, mintha egyenesen ebbe a közegbe született volna bele.

– Gyerekkorom óta táncolni akartam, így anyukám elvitt Újvidéken a balettintézetbe – mesélte. – Innentől kezdve nem volt megállás: reggelizni és vacsorázni jártam csak haza, közben fél napokat táncoltam. Mivel A és B hét volt, néha össze is zavarodtam, hogy a gimnáziumba vagy a balettintézetbe kell-e mennem. Közben annyira belém ivódott a szakma, hogy a koreografálás ma már úgy jön, mint a légzés. Néha mozdulatokban könnyebben ki is tudom fejezni magam, mint szóban.

Mivel Tímea gyakran vett részt nemzetközi balettkurzusokon és fellépéseken, Budapest pedig (elsősorban a lehetőségek miatt) vonzotta, ’99-ben a magyar fővárosba költözött.

– Az volt a vágyam, hogy olyan művészek közé kerüljek, mint amilyen én is vagyok – tette hozzá mosolyogva. – Ezt Bozsik Yvette TTE Társulatában találtam meg, amelynek 2001 óta vagyok a tagja. Itt szocializálódtam és tanultam meg a koreografálás csínját-bínját. Dolgoztam rendezőkkel, festőművészekkel, zenészekkel és más koreográfusokkal. Közben pedig elvégeztem a Táncművészeti Egyetem koreográfus BA szakát, a mesterképzésre pedig most járok.

Egy hároméves maraton után Tímea feltöltődésként három évet Mallorcán töltött. Ám hiányzott neki a művészvilág és a színház, a maga csak ékszerdobozhoz hasonlítható, különleges légkörével. Most már kevesebb táncos szerepet vállal, szívesebben koreografál. Sopronba a Rómeó és Júlia rendezője, Eperjes Károly hívta, akivel korábban már dolgozott együtt. Remekül érzi magát a csapatban, hiszen nagyon hatékonyak mindenféle stressz nélkül, a szeretet hullámhosszán.

Tekintse meg videóajánlónkat és kvízünket is!