Réka párja szülővárosába, Londonba költözött kislányuk, Mara megszületése után, online beszélgetésünk már nagy izgalomban telt, hiszen bármelyik nap megszülethet második kislánya.

– Mit adott neked, hogy Sopronból indult a szupermodell-karriered?

– Sok minden köt Sopronhoz: gyönyörű kis történelmi város meseszerű belvárossal, csodálatos természeti adottságokkal. A 20-as, 30-as éveimet hatalmas nagyvárosokban éltem, ám a soproni származásom olyan alapot adott, amellyel ma értékelni tudom a régi otthoni nyugalmat, azt, hogy ismerek minden kis utcát, és élvezem a friss, egészséges levegőt.

– Kislányként álmodtál-e arról, hogy szupermodell leszel?

– Nem is tudtam, hogy létezik ilyen foglalkozás, állatorvos szerettem volna lenni. A modellvilágra 16–17 éves koromban figyeltem fel, amikor menő lett a Fashion TV. Sóvárgó szemekkel néztem a gyönyörű lányokat a kifutón, arra gondolva, hogy ha csak egy hetet én is Párizsban tölthetnék... Pár év múlva megadatott.

– A nagy nevek többsége tinikorban kerül be a szupermodellek világába, te ahhoz képest viszonylag későn, ez mit jelentett a karriered szempontjából?

– Valóban szerencsésebb, ha a modellek korábban bekerülnek a divatvilágba. Tudom, hogy nagyon sok tini lány álmodozik modellkarrierről, üzenem nekik, hogy ez tényleg egy nagyon érdekes szakma, és sokat lehet vele nyerni. Nemcsak az anyagi oldalára gondolok, hanem inkább a sok-sok tapasztalatra, ami az utazásokkal együtt jár: a különböző nemzetiségű, kultúrájú emberek megismerése csodálatos kaland. De van árnyoldala is: küszködtem a magánnyal, önismereti problémákkal, étkezési zavarral, sokszor fáradt és kimerült voltam. Ám így is szerettem, ma sem csinálnám másként.

– Mit jelenet számodra az anyaság, mennyiben változtatta meg a gondolkodásod, életviteled?

– Az anyává válással 180 fokos fordulatot vett az életem. Akkor szűnt meg a 11 éves New York-i létem, Londonba költöztem a páromhoz, teljesen átrendeződött a fókusz. Amikor 30 évesen várandós voltam Marával, még nem tudtam, hogy mindent fel fogok adni, terveztem, hogy ha majd a pici nagyobb lesz, folytatom a modellkedést. Nem így történt. A pici és a család vált a legfontosabbá, már nem vágytam a kifutóra, a csillogásra. Ma is örülök egy-egy jobb felkérésnek, de mivel ez ritka alkalom, így nem megterhelő számomra. Mara egyébként igazi csajos kislány, szereti a fotózásokat, jól érzi magát a stúdióban, remekül kijön a stábbal, energikus, és jó érzéke van a fényképezéshez is.

– Milyen terveid vannak a jövőre nézve a babázáson kívül vagy leginkább utána?

– Elkezdtem egy divattervezői főiskolát, ha minden jól megy, jövőre végzek. Tervezőként a saját márkámat szeretném felfuttatni.