– Tartalmas évet zártál… Milyen formációkban találkozhatott veled a közönség?

– Összesen négy csapatban játszom. A Nope-pal elég sok helyen megfordultunk tavaly. Zenéltünk többek között a Búgócsigában, a Free ­Time Clubban, Kismartonban (Eisenstadt) az E-Cube jubileumi buliján, aztán nyáron a Jamberg zenész pikniken Brennbergben és az Erzsébet-kertben a soproni Szüreti Napokon. Ugyanezen a napon a Betti Mondta szólógitárosaként is színpadra állhattam, a bandában édesapám (Taschner Róbert – a szerk.) a billentyűs. Játszom emellett a Berzsenyi Líceum keresztény könnyűzenei zenekarában, illetve az édesapám által 27 éve alapított Gyertek Ifjak Krisztushoz katolikus egyházzenei formációban immár tizenegy éve. Velük ősszel a Magyar Zene Házában is felléptünk.

– Milyen érzés édesapáddal együtt szerepelni?

– Ő a legnagyobb inspirálóm, édesapám vezetett be a zene világába… Már egészen kicsiként odaültetett maga mellé a zongorához, játszott és énekelt nekem. Azt hiszem, ott kezdődött a zene iránti mérhetetlen rajongásom. Elképesztő érzés vele egy formációban és egy színpadon zenélni…

– Mit tudsz tőle tanulni?

– Elsősorban alázatot: alázattal lenni a zenéhez és a zenésztársakhoz. Továbbá azt, hogy a zene nem tőlem, hanem a zenekartól születik meg.

– A felnőtt tagok mennyire inspirálnak?

– Természetesen nagyon sokat tanulok tőlük. Minden találkozás, próba és közös zenélés óriási élmény számomra.

– Saját dalokat is írtál már?

– Az elmúlt év termékeny időszak volt számomra. Rengeteg saját dal született. Ebből a Nope-pal stúdióban párat már rögzítettünk, amelyeket folyamatosan teszünk közzé a legismertebb zenemegosztókon. Rendszeresen próbálunk, és dolgozunk az új szerzemények hangszerelésén is. Tavaly decemberben jött ki a Soha ne engedj el című számunk, amit még ősszel vettünk fel a Vincent’s Lab stúdióban.

– Áruld el: honnan jön ez a sok ihlet?

– Mint minden 15 éves lány, én is vagyok szerelmes, mérges és persze sok minden ellen lázadok… A bennem kavargó érzések és az engem érő külső ingerek inspirálnak, ezek hatására fogalmazódnak meg bennem dalszöveg és dallamfoszlányok.

– A tanulmányaidat és a zenét hogyan tudod összehangolni?

– Nem egyszerű, ugyanis maximalista vagyok. Próbálom jól beosztani az időmet, hogy mindkettőben a lehető legjobban teljesítsek, bár ez sokszor elég nehéz. Ha besokallok a tanulástól, leülök zenélni. Ha besokallok a zenétől… Olyan nincsen.

Tekintse meg kvízünket!